Érintésvédelmi felülvizsgálat

Érintésvédelmi felülvizsgálatot vagy szerelői ellenőrzést a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. § 7., 8., 11., 12. bekezdései szerint az alábbi időközönként kell elvégezni.

  • Áram-védőkapcsolón 3 havonta szerelői ellenőrzéssel (próba gomb háromszori megnyomásával, bárki elvégezheti). A próbák elvégzését hitelt érdemlően dokumentálni kell.
  • Kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évente (szerelői ellenőrzés)
  • Kommunális és Lakóépületeken 6 évente a KLÉSZ szerint (szerelői ellenőrzés)
  • Minden más épületen, villamos berendezéseken 3 évenként érintésvédelmi felülvizsgálattal

Az időszakos érintésvédelmi felülvizsgálatok elvégeztetése a létesítmény üzemeltetőjének, vagy tulajdonosának kötelezettsége.

Vállalom továbbá:

  • Gáz EPH felülvizsgálat és jegyzőkönyv készítés. Gáz mérő felrakásához és gázkészülék beüzemeléséhez szükséges.
  • Első felülvizsgálati jegyzőkönyv készítés. Új elektromos berendezés, hálózat beüzemelése, átadása előtt szükséges elvégezni.

A lakásban levő villamos háztartási készülékek, gépek és berendezések a lakók életvitelének könnyítésére szolgálnak, de e készülékek hibája, helytelen vagy szabálytalan használata esetén használatuk veszélyeztetheti az élet és a testi épséget. A villamos elosztóberendezés vagy készülék stb. szigetelési hibája, meghibásodása miatt feszültség alá kerülhetnek a berendezéshez vagy készülékhez tartozó olyan fémrészek is, amelyek üzemszerűen nem állnak feszültség alatt. Az ilyen fémrészek megérintése balesetet okozhat, emberéletet veszélyeztethet. Érintésvédelemnek nevezzük azoknak a műszaki előírásoknak, óvórendszabályoknak az összességét, amelyeknek célja, hogy az üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de valamilyen hiba miatt feszültség alá kerülő fém vagy más villamos vezető anyagú berendezésrészeknek a megérintéséből eredő veszélyeket elhárítsa. Régebben az érintésvédelem előírásait az MSZ 172 szabványsorozat tartalmazta. Jelenleg az MSZ 2364 és az MSZ HD 60364 szabványsorozat előírásai érvényesek.

A nullaszakadásról

Egyfázisú hálózaton a nulla vezető szakadásakor, főleg rejtett nullázás esetén, a hálózati feszültség megjelenik a védővezetőn és védővezetős berendezések burkolatain, mely közvetlen életveszélyt jelent. Háromfázisú hálózaton még ehhez társul a tetemes anyagi kár. Minden feszültség alatt álló berendezés túlfeszültség miatt tönkre megy. Érintésvédelem mérésével (hurokellenállás mérés) a rejtett kötés hibák behatárolhatóak, még a baleset, vagy az anyagi kár bekövetkezése előtt orvosolhatóak.
A fentebb felvázolt hibák feltárását hivatott feltárni az érintésvédelem szabványossági felülvizsgálata.

Az EPH -ról néhány szó

A mai világba szinte minden lakásban van fém csővezeték és számos érintésvédelembe kötendő konnektor és berendezés. A lakások nagy részében kiépítették a védővezetőt (több helyen szabálytalanul, csak néhány konnektorba). Ezt a védővezetőt megfelelő vezetékkel össze kell kötni, az úgynevezett „EPH” (egyenpotenciálra hozó hálózat) csomóponttal. Továbbá az EPH csomópontba be kell kötni az épületben található kiterjedt fém tárgyakat (pl. vízcsőhálózat, fűtéscső, gázcső és gázóra). A Gázszolgáltató szakembere a beüzemeléshez kéri az EPH minősítő bizonylatot.

Minősítőiratok

A helyszíni vizsgálat és műszeres mérések után két példány papíralapú érintésvédelmi minősítőiratot érintésvédelmi mérési jegyzőkönyvet) készítek. Amennyiben a megrendelő igényt tart rá, úgy elektronikus úton pdf formátum) is el tudom küldeni a minősítőiratokat. A felülvizsgálati minősítőirat érvényessége mindig a vizsgálat napjától érvényes, a jogszabályokban leírt ideig.
Pl.: 2013. január 03. – 2016. január 03.-ig. érvényes. Az érintésvédelmi minősítőirat tartalmazza a vizsgálat dátumát, helyszínek pontos megnevezését, megrendelő adatait és a részletes mérési adatokat. Az érintésvédelmi jegyzőkönyvem mind formailag, mind tartalmilag megfelel az előírásoknak, ezért minden hatóság elfogadja.