Mérföldkőhöz ért a hazai tűzvédelmi szabályozás a tavalyi év végén, az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) megjelenésével. A hatóságok és a jogszabályalkotót számára is kiemelt terület az élet- és értékvédelem. Ennek jegyében és szellemében került kidolgozásra a 2015. március 5-én hatályba lépő 54/2014. BM rendelet, mely minden magyar állampolgár, gazdasági szervezet, önkormányzat, állami vállalat és civil szereplő számára jelentős változásokat hoz.
Közel két éves munka előzte meg az új jogszabály kidolgozását, melyben nagy szerepet kaptak a hazai tűzvédelmi és mérnöki szervezetek.
A korábbi, 2011 óta érvényben lévő jogszabály módosítására mindenképpen szükség volt, mivel a szabályozás rendkívül merev, nehezen módosítható és kevés szabadságot biztosító formában működött. Az egyedi esetek kezelése lassú és hosszadalmas engedélyezési folyamat során volt csak kivitelezhető.
Gyorsuló világunkban a jogszabályoknak is követnie kell a változásokat, azonban ez jelenleg nem megoldott. ennek oka, hogy a rendszer nem teszi lehetővé a megfelelő gyorsaságú jogalkotást. Ennek kiküszöbölésére egy teljes szemléletváltásra volt szükség a hatóság részéről és erre szükség lesz az érintett szervezet részéről. Az új felépítésben a tűzvédelem gerincét az Országos Tűzvédelmi Szabályzat adja, mely az elvárt követelményeket határozza meg, azonban megvalósításának lehetőségeit a fejezetekhez kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) tartalmazzák. Míg korábban pontosan meghatározták, hogy mit, milyen módon kell kivitelezni, úgy márciustól a TvMI kellő szabadságot ad a tervezők részére. Ezek úgynevezett “szabványszerű” előírások, a korábbi ajánlásokkal egyenértékűek, de ha ez alapján történik egy kivitelezés, akkor a hatóságnak el kell fogadni, mint megfelelő megoldás.
Könnyítések és szigorítások
A lakosság számára az egyik legjelentősebb változás, hogy az élet és értékvédelem jegyében a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos. Még ha ez a főváros belterületén nem is okoz különösebb problémát, a vidéki településeken jelentős változást hozhat. Ezen lépéssel előtérbe helyezheti a komposztálást, mely kiemelt lehet a környezetvédelem szempontjából.
A könnyítések közé sorolható a tűzoltó készülékekkel kapcsolatos előírás, mely a korábbi tűzveszélyesség szerinti meghatározás helyett, a robbanásveszély területek kivételével, kizárólag az alapterület alapján határozza meg a biztosítandó oltóanyag egységet az adott létesítményben. Az oltóanyag egység egy teljesen új fogalom, de ez csak egy a sok új definíció mellett. Számos olyan építményszerkezet került meghatározásra, mely eddig a tűzvédelem területén hiányzott, valamint megalkották az ezekhez kapcsolódó szabályozásokat.
A tűzvédelmi szabályzatra kötelezett szervezeteknek mindenképpen számolniuk kell azzal, hogy minden tűzvédelemmel kapcsolatos dokumentumot frissíteni kell a szabályzat módosítása mellett. A tűzvédelmi üzemeltetési napló óriási előre lépést jelent a nyilvántartások átláthatósága és könnyebb kezelhetősége szempontjából. A jövőben minden karbantartást, felülvizsgálatot és ellenőrzést egy helyen kell adminisztrálni, a korábbi átláthatatlan és kallódó nyilvántartások helyett.
Ez még csak a kezdet
A hatályba lépést követően számos rendelet kerül még módosításra, de ezek közül az egyik legjelentősebb mindenképpen a gazdasági szervezek számára, egyes esetekben kötelező lesz tűzvédelmi szakembert foglalkoztatni az előírt óraszámban. Természetesen ez biztosítható lesz tűzvédelmi szolgáltatóval kötött szerződéssel is. Ez jelenleg még csak jogszabálytervezetként szerepel, azonban az egy napos véleményezhetősége február közepén megtörtént, így nagy valószínűséggel megjelenése és hatályba lépése már március 5.-én megtörténik. Ettől a naptól számítva 90 nap van rá, hogy teljesítsük a rendelet előírásait.
A határidők szorításában
Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat megjelenése eddig nagy részben csak szakmai körökben váltott ki visszhangot, pedig a hatálybalépés napjától mindenkire kötelező. Sajnos a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek még továbbra sem publikusak, és egyes információk szerint még el sem készültek teljesen. Így az érintetteknek és a kötelezetteknek is a megszokottnál gyorsabban kell reagálni, hiszen a hatálybalépéstől már az “új szemléletet” kell követni, még ha ehhez nem is adott minden feltétel.